Joggal feltételezhetjük a rendelkezésünkre álló források alapján, hogy Kálló eredete visszanyúlik az államalapítás koráig. Szent István királyunk megalapítja a nyolc püspökséget és a két érsekséget, közöttük a váci püspökséget is. Természetesen a püspökségek megélhetéséhez, működéséhez anyagi javak is kellettek, így birtokokat adományozott. Ebben az időben kapta meg a király az úgynevezett gyepűket. Nyilván ebből adott birtokot a megalapított püspökségeknek.  Ezt a birtokot, a senki földjét be kellett népesíteni. IV. Béla az 1246-ban kiadott oklevelében írja: „erdős, mocsaras  Kálló a váci püspök örökös birtoka”. Ezt megerősíteni látszik az is, hogy ebben az időben  igen nagymértékben megszaporodtak a birtokrendezésre vonatkozó királyi oklevelek.

A plébánia már 1672-ben fennállott. A mai, Kossuth úti szakasz volt meg a pincéig, majd a XIX. század elején épült a Rákóczi úti rész és a XX. század elején kibővítették a pincétől a templom felé eső szobákkal. Így érte el a jelenlegi formáját. A végében a keskeny, hosszúkás cellát a környéken kolduló barátok számára készítették. A Rákóczi és a Kossuth utca találkozásánál lévő sarokszobában szállt meg 1710-ben II. Rákóczi fejedelem, miközben a katonaság a falu szélén a „Nagy réten” ütött tábort.

A plébánia Rákóczi úti bejáratához Jarábik János plébános úr terve alapján 1994-ben elkészült a parókia méretét is szimbolizáló, hatalmas székely kapu. A székely kapu, az úgynevezett „nagykapu” anyaga tölgy, magassága 4 m, szélessége 3,80 m. A három nagykapu láb felfutó díszei eredeti székely minták.

A kiskapu felett van a kaputükör székelyudvarhelyi díszítéssel. A kaputükör alatt van a két címer, emlékeztetve a falu 750 éves jubileumára. A kapuszárnyak és a kerítés szintén eredeti székely motívum szerint készült.

A templomról pontos adatunk csak 1675 évtől van. Pongrácz, váci püspök által készíttetett térképről tudjuk, hogy kerek alakja volt és tornya külön állott. A Canonica Vizitáció 1697. évi bejegyzése is bizonyítja, hogy a templom kerek alakú és Szent Pál megtérésére van felszentelve. Jól felszerelt, padozata deszka, a kórus körbe fut. A fal mentén deszkából készült lépcsőn lehet felmenni. Az oltár középen van. A tarcsi hívek számára melegedőnek egy pincét építettek a templom alá. A templomban mintegy 50 fő férhetett el. Az 1702 évi Canonica Vizitáció szerint a szentély boltozott, 8 láb hosszanti irányban hajót építettek. Ezt a templomot Dobróczi plébános 1779-ben újból javíttatta. A pincét már nem használták, de mégis meghagyta mondván, „hátha valamelyik utódom temetkezési helyül fogja használni”. A hagyomány szerint a pincébe egy harangozó van eltemetve.