1461-ben Giskra huszita vezér Hatvan térségéig előnyomulva, útba ejti Kállót és földig rombolja, majd befészkelte magát Csővárba. I. Mátyás még ezen esztendő júliusában sereget toborozott és a térségből kiverte a huszitákat.  Még a hónap végén visszatért és a sereget átadta kincstartójának, Szapolyai Imrének. 1460-ban a püspök birtokolja Kállót, majd 1488-ban az Uzsai család. 1543-ban I. Ferdinánd egy Horváth nevű nógrádi várkapitánynak adományozza, így Kálló sorsa összefonódott a nógrádi vár történetével. 1544-ben lépett a török először a megye területére. A török megszállás Kállót ismét, mint a váci püspök birtokát találja. 1559-ben a defterek 19 adóköteles portát írnak össze. A török elfoglalta Kállót és a falu 1562-1563 között Khalil török tiszt hűbérbirtoka lett, 4785 akcsét jövedelmezett urának. Halála után 1565-ben Juszuf zászlótartó kapja. 1633-ban a váci nahije községei között tartják számon 6 adóköteles portával. Érdekessége ennek az időszaknak, hogy bár a megyét teljesen elfoglalta a török, mégis megmaradt a magyar uralom, így kétfelé adózott a megye egészen 1663-ig. Ekkor a magyar uralom megszűnt és úrrá lett a török egészen 1683-ig. Ettől kezdve Kálló ismét a váci püspök birtoka. 1826-ban egy rövid időre báró Podmaniczki és gróf Teleki család osztozik Kállón. Csakhamar ismét a váci püspök birtoka és az is maradt egészen 1945-ig.

A településhez tartozik Darócz-puszta, amely a középkorban önálló helység volt, továbbá Ilka-major /azelőtt Kövér-major/ és Magyalos-puszta /Püspök-Magyalos/. Ettől kissé délre terül el az István-major. Magyalos-pusztán iskola is működött. Itt állt a püspöknek fenntartott rezidencia, intézői lakás, az iskolában kápolna. A pusztának önálló vízműve és áramfejlesztője is volt. A padlós cselédlakások központi vízzel és árammal rendelkeztek.

Kálló lakossága igen sokat változott az idők folyamán. Nagyon sok áldozatot követeltek a járványok, ilyen volt a kolera két alkalommal is. 1849-ben 151, majd 1866-ban 134-en haltak meg benne. A Canonica Vizitáció szerint 1829-ben Kállón  római katolikus vallású 2192, evangélikus 55, református 6, izraelita 52 személy,  összesen  2305 lakos volt.

Darócz-puszta az 1940-es években megszűnt, Püspök-Magyalost a 70-es években hatóságilag megszűntették. Lakóit a környező falvakba telepítették, az épületeket lebontották. Ilka-major az 1980-as években néptelenedett el. A népesség nyilvántartás adatai szerint Kálló állandó lakosainak száma 2007. június 30-án 1628 fő.