Jarábik János 1933. szeptember 9-én született Dunavarsányban, Salga Katalin és Jarábik János első gyermekeként. Tanulmányait a dunavarsányi általános iskolában kezdte, majd a váci papnevelő középiskolában folytatta. Az érettségit megszerezni azonban nem tudta itt, mivel 1951-ben több egyházi iskola mellett ezt is bezárták. Így tanulmányait a budapesti Csokoládégyár esti gimnáziumában folytatta. 1953. október 23-án elhurcolta az ÁVH, 1955-ig katona volt. Leszerelése után az egri Papnevelő Szemináriumban érettségizett, majd papi tanulmányait is itt fejezte be. 1961. június 18-án szentelték pappá.

 

Tóth Barnabás 1904-ben Bercelen született, ahol az elemi iskola négy osztályát végezte. A gimnáziumot Losoncon és Balassagyarmaton, a Népiskolai tanítói oklevelet 1925-ben a jászberényi tanítóképzőben szerezte.

A kállói római katolikus iskolaszék 1926. május 2-án választotta az iskola tanítójává. Itt dolgozott 40 évig, egészen 1966-ban történt  nyugdíjazásáig.

 - nyugalmazott körzeti főorvos -

Dr. Pataki János 1912. október 21.-én Kétegyházán született. Édesapja Pataky János vasúti tisztviselő volt, édesanyja Kolozsy Mária Magdolna háztartásbeli.

Az elemi iskolát Aradon és Makón járta. A család 1922-ben költözött Makóra és a gimnáziumot ott végezte. 1931-ben érettségizett, majd beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karára. 1938. szeptember 30-án avatták orvosdoktorrá. 1938. október 1-től december 15-ig a makói kórház belgyógyászatához tartozó fertőző osztályon kisegítő orvos gyakornokként dolgozott. Ezt követően1941. június 1-jéig alorvosként a balassagyarmati Mária Valéria Közkórházba került a belgyógyászati, majd a sebészeti osztályra. 1941-ben került Kállóra, miután az állás elérése céljából községi orvosi vizsgát tett Budapesten.

Nyemcsok Mihály 1935-ben született Szarvas városban. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait kiemelkedő eredménnyel végezte. Így kerülhetett sor arra, hogy felvételt nyert a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol ösztöndíjas egyetemi hallgatóként tanult és magyar-történelem szakos gimnáziumi tanári diplomát szerzett. Pályakezdő tanárként a Kállói Általános Iskolába helyezkedett el. Pedagógusi működése során több száz gyermeket tanított a magyar nyelvre és irodalomra, valamint történelmi ismeretekre, akik szinte kivétel nélkül tanulmányaik pozitív emlékei között tartják számon tanítási óráit.

Id. Horváth László 1917. 06. 14-én született Kállón. Iskolai végzettsége 6 elemi. Pályakezdésén napszámosként dolgozott. Később, az 1970-es évektől nyugdíjas koráig az építőiparban folytatta munkáját. Több napon át vett részt társadalmi munkában a temető építésében. A Községi Tanács idején szintén segédkezett a szolgálati lakások építésében. 1980-ban az Általános Iskola bővítésénél vett rész társadalmi munkásként. 1980-ban került az Egyháztanácsba. A templomkert és a parókia udvar karbantartását, takarítását társadalmi munkába végezte több évtizeden át.