Akadálymentes változat/Normál változat
A település legrégibb pecsétnyomatát 1701-ből ismerjük. Ez egy 1848-as iraton található, s latin nyelvű körirata a következő:
” PAGI ” KALLO ” SIGIL ” 1701 ”.
Magyarul: Kálló Község pecsétje 1701.

A köriraton belül az alábbi természetes és mesterséges alakok (képek) találhatók: a pecsét heraldikai értelemben vett bal oldalán (vagyis a pecsétnyomatot szemből nézve jobboldalt) egy – talán – (kerecsen) sólyom, de testtartását és csőrét is figyelembe véve, galambként is értelmezhető – lépkedő madár látható, amely a tőle jobbra elhelyezkedő pásztorbotot (püspöki botot) ugyancsak jobb lábával tartja.

A pásztorbottól szintén jobbra – méreteit tekintve igen-igen kicsi – kéttornyú templom vagy kétágú püspöki süveg figyelhető meg.

Az eddig leírt jelképek egy élével lefelé fordított és hegyével jobbra néző ekevason helyezkednek el, amelyeket kétoldalt egy-egy kalászával felfelé néző gabonaszál fog közre. Mindezek felett pedig szinte lebeg egy ötágú heraldikai korona.

Az 1758-ban vésetett s még száz év múlva is használt újabb községi pecsét motívumai az 1701. évire épülnek, de annál egyrészt egyszerűbbek, másrészt bővebbek.

Az élével lefelé fordított és hegyével jobbra néző ekevas itt is látható, s ezen ismét egy jobbra néző madarat látunk, amelyben azonban – különösen görbe csőrét és izmos lábait tekintve – már kimondottan ragadozót, s elképzelhető, hogy az ezen a vidéken is honos kerecsensólymot (és nem galambot) kell látnunk.

A pásztorbot ezen a pecsétnyomaton is szerepel, bár itt már függőleges helyzetben álló madár (kerecsensólyom) tartja azt jobb lábával. Újabb elemként szerepel a kétágú kereszt, amelyet a kerecsensólyom a csőrében tart. Nem szerepel viszont ezen a pecsétnyomón sem a korona, sem pedig a kéttornyú templomként vagy kétágú püspöki süvegként értelmezett motívum.

A pecsétnyomat latin nyelvű körirata:

„SIGILLUM PAGI KALLO ANNO 1758”.

Magyarul: Kálló község 1758. évi pecsétje.
Századunk első évtizedének közepén Felsenfeld Ignác az Országos Levéltár szakvéleménye alapján – valószínűleg összefüggésben a községnevek országosan elrendelt egységesítésével – elkészítette Kálló eddig ismert első címerét, amelyet a belügyminiszter 1907-ben 40390. számon hagyott jóvá. Mivel az eddig előkerült (felkutatott) iratokból megállapítható, hogy a budapestiek a századforduló körül még/vagy nem ismerték a falu 1701. évi pecsétlenyomatát, ezért értelemszerűen az 1758. évi pecséten látható motívumokat foglalták bele egy vörös színű, álló, csücskös talpú pajzsba.
Arra vonatkozóan, hogy 1907-ban zászlót is készítettek volna Kálló részére, nincs tudomásunk.