- nyugalmazott körzeti főorvos -
drpatakyjanos_diszpolgar
Dr. Pataki János 1912. október 21.-én Kétegyházán született. Édesapja Pataky János vasúti tisztviselő volt, édesanyja Kolozsy Mária Magdolna háztartásbeli.
Az elemi iskolát Aradon és Makón járta. A család 1922-ben költözött Makóra és a gimnáziumot ott végezte. 1931-ben érettségizett, majd beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karára. 1938. szeptember 30-án avatták orvosdoktorrá. 1938. október 1-től december 15-ig a makói kórház belgyógyászatához tartozó fertőző osztályon kisegítő orvos gyakornokként dolgozott. Ezt követően1941. június 1-jéig alorvosként a balassagyarmati Mária Valéria Közkórházba került a belgyógyászati, majd a sebészeti osztályra. 1941-ben került Kállóra, miután az állás elérése céljából községi orvosi vizsgát tett Budapesten.
A körzeti orvosi munkát 1944-ben a katonai szolgálat szakította meg. A Miskolci Helyőrségi Kórházban nyert kiképzés után katonai behívóval a hadikórház sebészeti osztályán teljesített szolgálatot. A front vonulásával a kórház Lübeckig jutott el, ahol 1945. május 5-én angol hadifogságba esett. Az orvosi működés a fogságba eséssel nem szűnt meg, mert feladatul kapták a németek hadifogságából kiszabadított lengyel és más nemzetiségű katonák gyógykezelését.1946. szeptemberében sikerült hazajönni családjával. Kállóra került vissza, ahol rossz körülmények között tudta folytatni az orvosi munkát. Négy község tartozott hozzá. Tömegközlekedési eszköz hiányában kerékpárral, esetenként lófogattal ment, illetve vitték a beteghez. Háború után orvosi ténykedésének jelentős részét képezte az otthoni szülés levezetése. A körzeti orvosi munka akkoriban igen univerzális volt. Szüléseket vezetett le, csonttöréseket reponált, gyermekek manduláit vette ki, fogászati feladatokat látott el.
1974-ben általános orvostanból szakorvosi bizonyítványt szerzett. 1982. február 15-e óta nyugdíjas.
Kállón, ahol 1941-ben kezdte a körzeti orvosi munkát, a háború okozta megszakítást is beleszámítva 41 évet dolgozott.
Orvosi pályája során a faluban nemzedékek nőttek fel egyre egészségesebben.
Nemcsak a gyógyító értelem kovácsa, a beteg emberek istápolója, hanem a természet, a környezetvédelem, a levegő tisztasága is az erényei közé sorolandó.
Aktív korában a faluközösség, a társadalmi összefogás szervezője, a fejlődés meghatározó egyénisége volt.